Szijjártó Péter néha félrehúzta a függönyt a balatonkenesei kampányrendezvényen, és elmesélt egy-egy személyesebb élményt arról, hogyan is zajlik a diplomácia a zárt ajtók mögött. De ettől eltekintve a „Magyarország az utolsó bástya” kampányszöveget tolta. Riport.
Ha összejön a nagy terv, az azt jelentené, hogy a következő EP-ben három radikális jobboldali frakció is helyet foglal majd.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a Fidesz csatlakozni akar az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához, amelynek elnöke Giorgia Meloni, akiknek megállapodásra kell jutniuk a francia jobboldali Nemzeti Tömörülést (FN) vezető Marine Le Pennel. Az ECR pedig később együttműködhetne az Identitást és Demokrácia (ID) pártcsaláddal, melynek a Matteo Salvini vezette Liga párt is tagja.
A 2019-es önkormányzati választások előtt még versenyben volt az ellenzéki oldal, sőt, többet költött, mint a Fidesz. Ugyanakkor az akkori és a mostani költések sehol nincsenek a 2022-es parlamenti választás előttihez képest.
A szélsőjobboldali párt elnöke arról is beszélt, szerinte nem minden karlendítés, ami annak látszik.
A pénzért az utazáson felül még egyházi, illetve hazafias nótázásban is részt lehet venni.
Lezajlott a „vita”, kielemeztük. Kaptunk kérdéseket, válaszoltunk. Célegyenesbe ért a kampány – de ehelyett inkább külpolitikai témákat feszegettünk. Ez választási podcastunk utolsó adása, mielőtt ráfordulunk a voks hetére: jövő héten két podcastban, június 9-én pedig élő műsorban követi majd az eseményeket (többek között) Ésik Sándor és Nagy Iván László.
A műsorvezető elárulta, kivel nem volt elégedett, de azt is, hogy miért érti meg azokat, akik izgultak a stúdióban.
A Fidesz nyíltan hülyének nézte a szavazóit, az ellenzéki szájhősködésből viszont katonás szabálykövetés lett, így senki nem tudott a földön fekvő Deutschba igazán belerúgni. Magyar Péter és Dobrev Klára nem hibázott, Donáth Anna teljesítménye azonban az EP-ből és a budapesti közgyűlésből is kiejtheti a Momentumot. Toroczkai szürke volt, Márki-Zay elbábozta saját karrierútját, a Kutyapárt farkai újra csóválnak, az LMP és a Jobbik kiírta magát a politikából. Elemzés az MTVA-vitáról.
Százperces műsorban csaptak össze az EP-listát állító pártok küldöttjei.
A Mi Hazánk az Identitás és Demokrácia EP-frakcióhoz csatlakozott volna, de miután a német AfD-t kizárták onnan, inkább velük alakítanának új képviselőcsoportot.
Bajban vannak a Tiszán túli ellenzéki pártok: a DK–MSZP–Párbeszéd szövetségnek legalább az EP-ből kimaradástól nem kell egyelőre tartania, a Momentum és a Mi Hazánk már billeg, a Kutyapárt viszont bezuhant, a többiek esélyeiről pedig beszélni is túlzás – derül ki a Medián e heti, ám még a televíziós viták előtti felmérésből.
Korrigálta a Magyarországra vonatkozó EP-mandátum-becslését az Europe Elects nevű szervezet, ennek köszönhetően a Fidesznek most egy képviselővel többet jósolnak. Közben a Politico eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha Európa szélsőségesei egyesülnének.
Mindenki számára elérhető az EU&I kalkulátor, amely azt segít eldönteni, melyik párt európai programja áll a legközelebb az ember politikai preferenciáihoz és véleményéhez. A pártokat programjuk alapján szakértők értékelték, és egy rövid kvíz kitöltése után megtudhatjuk, mennyire állnak közel az egyes pártok az értékrendünkhöz. Sőt, nemcsak a magyar, de az EU minden más tagországának pártjaival is összevethetjük magunkat, hogy megtudjuk, melyik európai párt gondolkodik úgy, mint mi. Teszteltük az appot!
„Jön a mozgósítás” – jelentette be Menczer Tamás.
Folytatódott a szélsőjobboldali pártok támogatottságának csökkenése Európában és a Fidesz tábora is egyenletesen apad. A populista, EU-szkeptikus erők azzal is gyengültek, hogy kizárták soraikból a német AfD-t, amelynek a képviselői így a következő Európai Parlamentben minden bizonnyal a függetlenek közé ülnek majd, így nem lesz ráhatásuk az európai nagypolitikára.
Az olasz kormányfő csupán az egyes ügyek mentén való együttműködésre lát esélyt a két európai parlamenti frakció között.
A humorista lép a párt listavezetőjének a helyébe.
Botrányok sora rázta meg az Európai Parlament szélsőjobboldali frakcióját, de különös módon éppen ez vezethet el rég várt összefogásukhoz. Egyre több jel utal ugyanis az olasz kormányfő, Giorgia Meloni és az elnökjelöltségre hajtó francia Marine Le Pen pártcsaládjainak közeledésére. Ha a választások után valahogy egyesítik erőiket, akár a harmadik legnagyobb frakciót is adhatják az EP-ben. Kár, hogy az évek óta erről álmodó Orbán Viktor ezt csak a partvonalról figyelheti.
A Tisza Párt alelnöke arról is beszélt, mi jelentette számára az egyik legnagyobb csalódást a Fideszben.
